Jane Austen: Meggyőző érvek - Különvélemény

Bauer Barbara: 

Jane Austen írásait világszerte ismerik, szeretik. Tisztelettel veszem kezembe én is könyveit, de annyira nem az én világom, amiről ír, hogy történetei magamra hagynak, engednek elkalandozni. Még soha egyetlen szereplőjével sem tudtam azonosulni, együtt szuszogni. Ez nem a regények, vagy az író hibája. Megfilmesítésekkel is próbálkoztam, de hasonlóan éltem meg: nem érdekelt. Mégis azt kell mondanom: Jane Austent ajánlom mindenkinek, aki szereti a könyveket. Mert ha megszereted, kincset kapsz, mint minden jó könyvvel, de sosem tudod meg, hogy kincset kapsz-e, ha ki sem nyitod a fedelet.

Jane Austen - Önéletrajz

Jane Austen
Steventon, Hampshire, 1775. december 16. - Winchester, Hampshire, 1817. július 18.
Angol regényírónő, kritikai realizmus egyik úttörője.
Családi háttér: Édesapja anglikán plébános, tudós férfi, aki a tanulás szeretetére nevelte gyermekeit. Nyolcan voltak testvérek, ő volt a hetedik, öt bátyja, egy öccse, és egy nővére (Cassandra) volt. Nem számítottak tehetős családnak tekintettel a család lélekszámára (édesapja viszonylag jó járandósága ellenére). Élénk és szeretetteljes családi háttere ösztönzően hatott írásaira.
Kiterjedt baráti és rokoni szálak miatt sokat utazott, ebből merítette írásainak helyszíneit, szereplőit és  témáit.
Nővérével nagybátyjuk egyik testvérénél laktak Oxfordban, és ott tanultak egy ideig. Majd a readingi Abbey kollégiumba jártak.
1800 évek végén apja visszavonult, így Bath-ba költöztek.
1805. édesapjuk halála Southampton-ba költöztek, és 1809-től Edward bátyja egy kis házat bocsátott a család rendelkezésére hampshire-i birtokán, Chawton falujában.
Sohasem ment férjhez, bár 1802-ben fiatalon eljegyezte magát Harris Bigg-Witherrel, de később ezt felbontották.
Visszavonultan élt, súlyos betegségben, Addison-kórban szenvedett, melynek elhatalmasodása után nem járt emberek közé. Életének ezen szakaszáról - és sok más életének részleteiről is - nővérével folytatott levelezéséből tudunk meríteni.
1817 július 24-én a winchesteri székesegyházban temették el.
Érdekességek az életéből:
Legkedvesebb bátyja Henry volt, és Cassandra, az egyetlen leánytestvére pedig a legfőbb bizalmasa. Több mint száz Cassandrához írt levele maradt fönn, bepillantást engedve az írónő életének bensőségesebb részleteibe.
1811-ben az Értelem és érzelem című regénye a szerző neve nélkül jelent meg ("egy hölgy tollából" jelzéssel), amely abban az időben nem volt szokatlan.
A székesegyházban, ahol eltemették, az első sírfelirat egyáltalán nem tesz említést Jane Austen írói munkásságáról csupán "rendkívüli szellemi adottságairól", majd csak később utólagosan avattak fel emléktáblát, mely munkásságát megemlíti.
A Meggyőző érvek és A klastrom titka című regényeket Henry készítette elő kiadásra, és 1817 végén, posztumusz publikáltak egy négykötetes, közös kiadásban. Mint korábbi regényeinél, Jane Austen neve ezúttal sem jelent meg a borítón (melyen csak ennyi szerepel: "a Büszkeség és balítélet, és a Masfield Park ... stb írójától"), de a kötetben volt egy "életrajzi jegyzet az íróról", amelyet Henry nagyjából ugyanabban a hangvételben írt meg, mint a sírfelirat, mely először jelölte meg Jane Austent szerzőként.
Életében egyetlen érdemeihez méltó kritikát kapott Sir Walter Scott írása az Emmáról a Quaterly Review 1816. márciusi számában jelent meg, melyben a névtelen írót, mint a modern regény kiváló képviselőjét üdvözölte új, realista hagyományban.
Munkássága:
Írásaira jellemző a feszes kompozíció és az ironikus látásmód. Főszereplői intelligens, erkölcsileg erős hősnők, akik éles kontrasztban állnak környezetük balgaságával.
Az egyszerű emberek mindennapi életével foglalkozva először kölcsönzött sajátságosan modern jelleget a regény műfajának. Ő teremtette meg a társadalmi vígjátékot korának középkori Angliájában.
Regényeiben mélyrehatóan foglalkozik a szerelemmel és a házassággal. (Blogszerkesztő megjegyzése: talán ez érhető tetten abban, hogy maga nem ment férjhez, és regényei hősnőin keresztül élte meg az "igaz" szerelmet, a házasságot). 
Korabeli kritikusok erkölcsi felfogásáért és szórakoztató hangvételéért dicsérték regényeit,  csodálták Austen jellemábrázoló készségét, valamint örömmel fogadták könyveinek egyszerű realizmusát, amely üdítő változatosságot jelentett az akkoron divatosnak számító romantikus melodráma műfajától.
Halála után, az 1810-es évek Angliájában még nem tudatosodott, hogy a kor legélesebb szemű megfigyelőjét és elemzőjét veszítették el személyében, sem az, hogy egy minatűrfestő, egy "egyszerű, házias" írónő (aminek a látszatát maga is fenntartotta) komolyan foglalkozni képes a társadalom természetével és műveltségének minőségével.
Jane Austen három korai regénye jól elkülöníthető csoportot alkot, melyben nagy adag irodalmi szatíra keveredik az egyén és a társadalom komikus ábrázolásával.
Bár az angol regény születése a XVIII. század első felében, Daniel Defoe, Samuel Richardson és Henry Fielding műveiben körvonalazódik, mégis Jane Austen kölcsönzött sajátosan modern jelleget a regény műfajának azáltal, hogy gyakorlatiasan foglalkozott mindennapi emberek jelentéktelen élethelyzeteivel. Hat regényével korának Angliájában Austen megteremtette a társadalmi vígjátékot, megmutatva a "háziasa" irodalom lehetőségeit.

Regényei:
1811. Értelem és Érzelem (Sense and Sensibility)
1813. Büszkeség és balítélet (Pride and Prejudice)
1814. A mansfieldi kastély (Mansfield Park)
1815. Emma
1818. Meggyőző érvek (Persuasion)
1818. A klastrom titka (Northanger Abbey)

Az Etyeki Olvasó Kör górcső alá vett műve 2013. december 16-án a Meggyőző érvek című regénye volt.
Életrajzából a művel kapcsolatos érdességek a következők:
- Bath, és a tengerparti utazás valószínűleg az édesapa visszavonulásakor való odaköltözésből származik a Meggyőző érvek regényben.
- Cassandra nővérének vőlegénye, Thomas Fowle sárgalázban halt meg a Karib-térségben 1797 folyamán, ahol katonai lelkészként szolgált. Cassandra élményei talán a Meggyőző érvek Mrs. Musgrove és Mrs. Croftjának "hosszú és bizonytalan jegyességektől" való undorában jelennek meg.
- Frank és Charles testvérei egyaránt tizenkét éves korukban léptek be a portsmouthi Királyi Tengerészeti Akadémiába, mindketten a haditengerészetnél szolgáltak a napóleoni háborúk idején, és végül mindketten tengernagyi fokozatot értek el. Ennek a tengerészeti kapcsolatnak a hatása érezhető a Mansfield Parkon és a Meggyőző érveken is.
- Bathban töltött éveik során, egyik tengerparti utazásuk alkalmával esett meg az írónő egyik legtitokzatosabb szerelmi kalandja. Erről csupán annyit lehet tudni, amennyi Cassandrához írt leveléből fennmaradt. A partvidéken találkozott egy fiatalemberrel, akivel egymásba szerettek, Cassandra később is elismerően nyilatkozott e férfiról, és úgy gondolta, hogy jó parti lehetett volna húga számára. Azonban később az ifjú halálhíréről számoltak be. Nem lehet tudni, mennyire mélyen érintette az írónőt, de néhányan úgy vélik, hogy  a Meggyőző érvek regényében is ez az élmény tükröződik-e. Az írónő is ebben az időben 27 éves volt, mint Anne Elliot, mikor Lyme-ban jár.
Mű megfilmesítése:
1960. televíziós minisorozat, rendező: Campbell Logan
1971. televíziós minisorozat, rendező: Howard Baker
1995. Tv-film, rendező: Roger Michell
2007. Tv-film, rendező: Adrian Shergold

Forrás: Internet

Jane Austen: Meggyőző érvek

Franta Andrea:
Jane Austen világa varázslat, utazás meseországba romantikus lelkeknek. És visszafelé kezdem, hogy miért is kedvelem: mert szeretem a boldog véget (hogy a csúnyácska de okos hősnő végül visszakapja szerelmét) és imádom a dél-angliai tájat, mely most is pontosan olyan, ahogy a könyveiben lefesti. A hatalmas kastélyok, pici udvarházak, csöppnyi falvak, hangulatos tengerparti városok, melyek mindennapi életét, ügyes-bajos dolgait nagyon finoman és főleg pontosan mutattatja be hőseivel. Én kedvelem, ahogy érzékelteti, hogy (abban a tv és telefon nélküli világban) milyen hatalma volt a kimondott szónak, és a kimondatlan pillantásnak, mozdulatnak, a szomszéd fülébe súgott bizalmas infónak vagy éppen a szándékos rosszindulatú pletykának. Szerintem ez az "Austen-hatás" titka és én örömmel merülök el benne egy téli estén, egy pohár forró csokival a kezemben. Próbáljátok csak ki, nem fogtok csalódni!

Skála: 10/9

Máder Edit:

Mai beszédstílusunktól, életvitelünktől, értékrendünktől teljesen eltérő regény, mely egyszerre romantikus egy szerelem kibontakozása kapcsán és egyszerre realista, tartalmazva egynéhány társadalomkritikát. Egy fiatal hölgy élete és gondolatai révén belepillanthatunk a XIX századi angol arisztokrácia életébe, mely a mai kor embere számára mesés és bizarr, vonzó és távolinak tűnő, furcsa és mégis olyan érthető.

Mindenkinek ajánlom, hogy egy nap vegyen le a polcról otthon, a könyvtárban, vagy egy könyvesboltban Jane Austen egyik könyvét és merüljön el az írónő által varázsolt világban. Megéri.

És hogyan is mondhatnánk azt, hogy tetszik, vagy sem, ha meg sem próbáltuk elolvasni?

Skála:10/7

Miksa-Kovács Orsolya:
Anne Eliott 27 éves intelligens nő, aki e történet főszereplője. Olvasás közben végig azon járt az eszem, hogy kaphat-e egy újabb esélyt a szerelemre, a boldogságra ez az okos, művelt nő. Kaphat-e a szeretett férfitől egy újabb lehetőséget, ez a jószívű Anne. Fiatal lányként, buta módon, hagyta magát lebeszélni erről a kapcsolatról. 8 év telt el és az érzés még mindig felkavarja és a férfi még mindig a szívében lakozik. Egy új udvarló felbukkanása mennyire befolyásolja kettőjük viszonyát, lehet, hogy ez megmozgatja a kapitány érzelmeit és végre leküzdi az első visszautasításból eredő fájdalmat?
Jane Austen világa olyan, mint egy mese, amikor a kezembe vettem a könyvet időben és térben máshová kerültem. Rögtön átélhettem, hogy milyen egy angol kisasszony élete, hogy öltözik, mi érdekli, hogy beszél, mit olvas. Nekem érdekes volt ez az időutazás és meseszerű az élmény.

Skála: 10/8

Bodó Katalin:

Varázslat, ahogy csak Jane Austen tud írni. Néhány oldal után a XIX. századi Angliában találod magad. Képzeleted eléd vetíti ezt a letűnt világot és észre sem veszed már be is szippantott magával. A történet hősnője egy szelíd és alkalmazkodó fiatal nőről szól, aki már-már illetlenül értelmes és átlátja korát. Ahogy olvasod a regényt, együtt fogsz izgulni a főhőssel és aggódni érte és a jövőjéért.   A történetben több fiatal is keresi a boldogságát, ki-ki a maga értékrendje szerint. Vajon főhősünk megtalálja a boldogságát némi ármány, rosszindulat és meggyőző érvek ellenére?

Skála: 10/10

Doktor Anita: 

Nekem Jane Austen a klasszikus, IMÁDOM. Az írásai csupa báj, kellem, szépség, intelligencia, melyben képet kapunk, a korszak és a társadalom árnyoldalairól.

A könyv egy szerelmi történetről szól, melyet nem kezdhet ki sem idő, sem távolság, sem intrika. Egy történet ahol a szegényből kemény munkával gazdag válhat, ahol a kevésbé szép elnyeri a szerelmet, a szép pedig hoppon marad, és még folytathatnám, de nem szeretnék minden „poént” lelőni.

A legmelegebb szívvel ajánlom. 

Skála: 

Jane Austen: Meggyőző érvek

"Az értesülés nem ilyen egyenes vonalban került hozzám; volt közben egy-két kanyar, de ez nem lényeges. A folyó éppoly tiszta, mint az eredeténél: ami kevés hordalékot felszed kanyargós útján, attól könnyű megtisztítani."

"Az egyik ember szokásai éppolyan jók, mint a másikéi, e mind a magunkéit szeretjük a legjobban."

"Aligha van a küllemnek olyan hibája, melyet nem tenne fokozatosan elfogadhatóvá a kellemes viselkedés."

"Az én fogalmaim szerint, Mr. Eliott, jó társaság az, ha okos, művelt emberek jönnek össze, akiknek van miről beszélniök, és csak az ilyent nevezem jó társaságnak."